Újra bölcsi

Kicsit izgultam, több, mint egy hét után ma vittelek először bölcsibe. Szerencsére alaptalan volt a félelmem. Egy szó nélkül bementél a csoportba. Mielőtt bevittelek volna már mondogattad, hogy Anya dolgozik. Próbáltalak már "edzeni" otthon és mondogattam pár napja, hogy majd megyünk bölcsibe, Te ott maradsz én dolgozni megyek, reggeliztek, majd kimentek játszani az udvarra, utána ebédelsz, majd csucsu, uzsonna kis játék és már megyek is érted. Mára már szinte egyedül sorolod a napirendet.
Az utóbbi pár napban megint sokat fejlődtél beszéd terén. Az egyes szám harmadik személy (Bucika) helyett már egyes szám első személyben beszélsz magadról. Szinte mániákusan vonzódsz a telefonokhoz, valakit mindig "felhívsz". A szöveg kb. ez:

-Szia ...... (mostanában legtöbbször Kriszta). Itt vagyok. Nincs. Semmi. Persze. Szlt. (Nálunk ez a viszlát rövidítése).

Egyébként meg be nem áll a szád egész nap, amit mindenki imád benned, néha azonban igen fárasztó tud lenni.

Hosszú hétVÉGE

Dolgozó emberként újra értékelni kezdtem a hosszú hétvégéket;-) Ebben az évben sajnos ez volt az utolsó ilyen (leszámítva persze a karácsonyt).
Csütörtökön elutaztunk 3 napra Bánkra. Sajnos az indulás napján szemerkélt az eső. Délelőtt elfoglaltuk a szobát a Tengerszem panzióban. Már jártunk itt többször is, most sem kellett csalódnunk a helyben. Családias, udvarias személyzet, finom ételek, tiszta szobák.
Rövid pihi után elindultunk sétálni a Bánki-tó körül. Olyan furcsa érzés volt, bő másfél hónapja még strandoltunk, fürödtünk ugyanott, ahol most szinte fáztunk a nyirkos időben. Ebédeltünk leveskét, Te sima csontlevest kaptál cérnametélttel, de ez is nagyon ízlett Neked. Ebből a szempontból Papára hasonlítasz, Ti ketten vagytok a családból akik ennyire szeretik a levest.
Mivel odafelé úton aludtál a kocsiban a délutáni alvás ki volt lőve. Ezért elkocsikáztunk a közeli Diósjenőre, ahol még régebben találtunk egy nagyon jó kis tanyát (ha jók az információink Oszter Sándor birtoka;-). Akkor rengeteg ló és tehén volt ott, most csak kóbor kutyákkal találkoztunk. Illetve volt szarvas és tehenek, sőt borjak is, de messze tőlünk. Továbbkocsikáztunk Nőtincs felé, ahol megnéztük az ottani nagyon szép horgásztavat. Sajnos Te bealudtál a kocsiban (a délelőtti alvás úgy látszik kevés volt), így a karomban cipeltelek. Az eső is szemerkélni kezdett, így irány vissza a panzió. Rövid időre lepasszoltunk Papának, Mamának, mi pedig Apával elmentünk infraszaunázni és szolizni. Nagyon jól esett mindkettő, jó lenne rendszeresíteni;-) Aztán vacsi az étteremben, ahol Te májgombóc levest kértél. Ennek a sűrűjét mind meg is etted, de a a sültkrumpliból már nem nagyon kértél. Kicsit későn kerültél ágyba, de az éjszakát meglepően nyugodtan töltötted, szokás szerint közöttünk.
Másnap 7 körül keltél, megreggeliztünk (a fél éttermet összeszedtem Neked, de csak üres kifliből ettél néhány falatot), majd mi elsétáltunk a tóig, a többiek meg kocsival mentek előre. Útközben megnéztük a baromfiakat, kutyákat és persze a templomot.



Apa és Papa horgászott, mi pedig sétáltunk és hintáztunk, és hintáztunk, és hintáztunk...




Azért belefért egy kis mászókázás is.




Ebéd után visszaindultunk a panzióba, hogy letegyelek aludni. Több, mint egy órás harc árán sikerült is. Én is elszundítottam;-) Te pedig két és fél órát durmoltál...


Este ismét gombóc levest vacsiztál, némi sültkrumplival;-)
Másnap már a reggelinél is sikerült kedvedre valót találni, megettél két virslit. Reggeli után összepakoltunk és elindultunk. Átugrottunk Szlovákiába, Sahyba. Majd irány haza.
Gyorsan eltelt ez a három nap.

Üveggolyó Manó anyucitól

Csanád baba anyukája Manó gurított nekünk egy üveggolyót. Az abc kezdőbetűivel kell szavakat alkotni, ami először eszünkbe jut azt leírni. Mivel eddig mindenki a babákhoz kapcsolódó szavakat írt, nem szakítom meg ezt a hagyományt;-)
Az üveggolyó innen érkezett: http://csanadarpadgyumike.blog.nlcafe.hu/

A- Anya
Á- Ágyikó
B- Bucika (így hívunk, és magadat is sokszor így nevezed)
C- Cica (bár nekünk nincs, imádod őket)
Cs - Csigusz (ő a kis háziállatunk)
D- Duda
E- E(l)mo
É- Énekel
F- Fagyika
G- Golyó
Gy- Gyeje (gyere)
H- Hubi (Mamáék kutyusa)
I- Inni
J- Jeny (kutyuskánk)
K- Kéta (kréta)
L- Lábilubi;-)
M- Mama
N- Nincs
O- Ott
Ó- Óra (bár Nálad ez egész pontosan tik-tak óra)
P- Papa
R- Rajzol
S- Séta
Sz- Szejetem (szeretem)
T- Timike (a kis barátnőd)
U- Uborka
V- Varázskrém (ha van rajtad egy pici seb, Apa mindig "varázsrémmel" keni be, ami a popókrém;-)
Z- Zümi
Zs - Zsömi

Az üveggolyót ide gurítom:

http://vivienlaura.blogspot.com/

Gyógyultan, de hisztisen

Ma vitt vissza Apa a doktornénihez, még picit pirosnak találta a torkodat, de szerencsére úgy néz ki rendbe jöttél. Viszont olyan hisztis vagy mostanában, hogy csak na... Mióta beteg vagy, Apa délutánonként jár be dolgozni, így ketten vagyunk. És én akármit csinálok Neked semmi nem jó. Kitalálsz valamit, én persze ugrok, de aztán mégsem jó. Így viszont úgy érzem az egész délután egy végeláthatatlan hiszti és harc, ami nagyon kimerítő. Remélem változni fog és persze pozitív irányba a dolog.
Az éjszakát továbbra is közöttünk töltöd, illetve jó esetben közöttünk, rosszabb esetben csak velem, mert Apának múlt éjszaka elege lett abból, hogy még álmodban is toporzékolsz és rugdosol, így végül a nappaliban kötött ki.
Holnap reggel megyünk át Mamához, és Viktor fog Rád vigyázni. Csütörtökön pedig elutazunk Bánkra, remélhetőleg tudunk kicsit pihenni. Jövő héttől pedig ismét visszaáll minden a régi kerékvágásba.

Javulófélben

A péntek esti magas láz után féltem az éjszakától. Kora este adtam Neked ezüskolloidot, amiről nagyon sok jót hallottam már. Állítólag 10 perccel a bevétel után már elpusztítja a bacik és vírusok nagy részét. Nem tudom hogy ennek köszönhető-e, de az este 6-kor beadott kúp után már nem ment fel a lázad. Se éjjel, se szombaton napközben. Éjszaka volt egy kis lázad 38,3 de Nurofennel tudtuk csillapítani. Ami a gondunk, hogy a gyógyszereket nem akarod bevenni, így az egy kínszenvedés. Le kell fognunk és úgy tudjuk csak beléderőszakolni. Bár most Apa kitalálta, hogy a teádba keveri az antibiotikumot és úgy látszik ez bevált. Kedden kell visszamennünk a doktornénihez. Holnap délelőtt Apa lesz Veled, majd Viktor, délután pedig én. A többi napot majd meglátjuk.

Most alszol, mi pedig megpróbálunk Apával pakolni. A szobádat is át akarjuk rendezni, levesszük a rácsot az ágyadról és csinálunk egy kis helyet. Ha sikerül, teszek fel képet.

Kicsi beteg manócskám

Egész héten próbáltalak kúrálni az orrfolyós, hurutos nyavalyádból különböző csodaszerekkel, de sajnos nem sikerült. Tegnap délután a bölcsiből hazajövet rengeteget ettél, pedig a bölcsiben is szépen uzsiztál. Itthon még kértél virslit, rudit, pudingot. Aztán kimentünk Éviékhez, ahol Hunorral nagyon jókat játszottatok. Itthon fürdés, vacsi, mese, jóéjtpuszi és alvás után próbáltalak átvinni a helyedre, amikor egy puszinál éreztem, hogy meleg a fejecskéd. Azt hittem csak a takaró alatt lehetett meleged, de sajnos az egész kis tested forró volt. Lázmérés 38. Kaptál egy kis Nurofent, majd csucsu tovább. Egész éjfélig, amikor felébredtél. Újabb hőmérőzés, 38,5. Ismét gyógyszer, majd vártunk, de sajnos nem le, hanem fel ment a lázad, 39,1-re. Úgyhogy fél 1 körül beültünk együtt a kádba hűtőfürdőzni. Fél 3 körül aludtál el, de reggel ismét magas lázra keltünk, így Apa itthon maradt veled, és el is vitt orvoshoz. Kiderült, mandulagyulladásod van. Kaptál gyógyszert és egy erősebb lázcsillapító kúpot. Napközben nem aludtál, de délután egy rövid ideig Mama vigyázott Rád és amikor jöttünk haza beájultál a babakocsiba. Itthon lefektettelek, majd fél 6 után ébresztgetni kezdtelek, mert melegnek éreztem a fejecskédet. Lázmérés 39,6. Megint beültünk a kádba, utána kaptál kúpot. Szegény Apa meg még dolgozik, mivel csak 3 után tudott bemenni.
Holnap Mama vigyáz Rád, mert mindketten dolgozunk. Remélem már jobban leszel!

Vasárnapi babatali

Egy kedves fórumos anyuka Pihe-Ági talált egy nagyon jó kis játszóházat, ahol egy össznépi babatalálkozót tartottunk. 13 kis csemete gyűlt össze anyukástul, kiegészülve két bátor apukával is. Nagyon jó volt látni mennyit változtak a gyerkőceink az elmúlt egy év alatt (akkor volt ugyanis az utolsó ilyen nagyobb találkánk). Akkor még csak kúsztak-másztak, most meg rohangáltak, játszottak, kisebb csatákat vívtak.
Mindenki hozott valami finomságot, sütikét, sajtos tallért, pogit, és innivalót. Édesek voltak a törpék, ahogy járkáltak körbe az asztal körül és időnként leemeltek egy-egy harapnivalót (nem egyszer már megkóstolt darabok találtak új gazdára;-))
Amikor odaértünk és megláttad a sok gyereket a bejárati ajtóból, egyből pityeregni kezdtél, gondolom megijedtél, hogy ott hagylak. Aztán lassan feltaláltad magad. Sajnos megint előfordult, hogy verekedtél, vagy nem akartad megosztani a játékot a többiekkel. De úgy láttam ahogy telt az idő, kezdted felfogni, hogy nem minden a tiéd.
Nagyon gyorsan elrepült a két óra, de reméljük lesz folytatás!

A kis csapat:

(A képet a babás topicunkról "loptam" Ágitól)

Hazafelé szinte rögtön beájultál az autóba, köszönhető mindez annak, hogy délután nem voltál hajlandó aludni. Gonosz módon azonban felébresztettel, mindannyiunk érdekében;-) Este ettől függetlenül nem aludtál el korábban. Én meg ismét nagyon rosszul aludtam, mert hurutos a torkod, és nem köhögöd fel, így pedig olyan érzésem volt mindig, mintha megfulladni készülnél. Állandóan lestem, rendben van-e a légzésed. Most már rengeteg szert kapsz, többnyire homeopátiás szerek, bízom benne, hogy beválik.
Apa sajnos még mindig nincs jól, nagyon köhög, így még mindig nem alhat velünk:-(

Szombat Szentendrén

Tegnap Mamáék óvodájának szokásos őszi kirándulása volt Szentendrén. Csatlakoztunk a kis csapathoz, és Te is részt vettél az ovisoknak szánt akadályversenyen több, kevesebb sikerrel;-) De mindet végig csináltad, és a korodhoz képest elég türelmes voltál.

Amiken részt vettünk:
- papír gomba gyűjtés az erdőben
- kúszás az akadálypályán
- horgászat
- gyöngyfűzés
- kóstolás
- célba dobás
- labda terelgetés

Néhány képet is sikerült készíteni:

Nyereményt is kaptál;-) Egy doboz Kinder tejszeletet, egy Kinder tojást, és egy doboz Tic-Tac-ot.
A játék után elindultunk sétálni egyet a belvárosban. Van egy nagyon jó fagyizó és apával beszéltük séta közben, hogy majd veszünk fagyit. Persze rögtön elkezdted duruzsolni a -Bucika szereti fagyit kis műsorodat. Mivel kicsit náthás vagy és a hangod sem a legjobb, nem mertünk kockáztatni, ezért csak egy adag tejszínhabot kaptál. Ez persze nem szegte kedved, hatalmas élvezettel nyalogattad hosszú percekig. Kicsit féltem, hogy bajod lesz tőle, mert elég nagy adag volt, de amikor elfogyott még kértél volna;-)

Még a cukiban leültünk a fagyi alakú bárszékekre, ahol folyamatosan mondtad a magadét:

Fagyizás után még sétálgattunk kicsit, majd elindultunk hazafelé. Átmentünk az új M0-ás hídon is. Egyszer meg kell majd nézni este is.

Alighogy elindultunk Te be is ájultál a kocsiban.

Szerencsére hazaérve sikerült visszaaludnod, így mi is szundítottunk Apával egyet a nappaliben, míg Te a mi hálószobánkban aludtál;-)

Elkülönítve...

A héten valahogy nem sok időm maradt irkálni, az esték a Te altatásoddal teltek, volt, hogy bealudtam én is, de volt olyan is, hogy csak energiám nem maradt már rá.

És ami a cím apropója... Szerda óta Apa dögrováson van, azaz beteg. Fáj a torka, köhög, náthás, stb. Szerdán ugyan még bement dolgozni, de haza is zavarták. Elment orvoshoz, ahol kiderült, hogy nagyon csúnya a torka, így rögtön antibiotikumot kapott és szigorúan külön alvást javasoltak neki. Így aztán néhány napja kettecskén alszunk a hálószobában, szegény Apa meg kint próbál aludni a nappaliban a nem túl kényelmes kanapén. Azért remélem jövő héten visszaállhat a rend, bár a Te alvásoddal kapcsolatban sok jóban már reménykedni sem merek.
A héten volt egy nagy harcunk, ugyanis eddig ha elaludtál mellettem este az ágyban, utána átvittünk a saját helyedre, és csak éjszaka, vagy hajnalban ha felkeltél, akkor vittünk át újra magunkhoz. Néhány napja azonban nem tudunk már átvinni, ugyanis alighogy felemelünk, felébredsz és üvölteni kezdesz. Szóval valamelyik nap ebbe untam bele, és próbáltalak meggyőzni arról, hogy jó Neked a helyeden. Megígértem, hogy ott maradok amig elalszol, de semmi nem használt. Nem hogy aludni nem voltál hajlandó a saját ágyadban, de még csak le sem feküdtél, csak üvöltöttél és rugdostad a rácsot. 3/4 órán keresztül ment a balhé, végül győztél. Azóta kisérletet sem tettem arra, hogy ott aludj. Így most nem ébredsz fel éjszaka, bár vannak időszakok amikor éberebben alszol, de bízom benne, hogy azért Apa vissza tud majd költözni mellém, vagy mellénk, mert nem jó így nélküle:-(

Bucika megeszi pogácsa

A tegnapi és a mai napod is jól telt a bölcsiben. Szerencsére az étvágyad is nagyon jó. Nagyon örülsz a bölcsis étkezéseknek is. Volt már olyan, hogy valamit nem ettél meg, de például a mai brokkoli főzeléket befaltad. Utána viszont elkezdted hajtogatni, hogy -Megeszi Bucika pogácsa. Persze sehol nem volt pogácsa, de már venni akartak Neked. Aztán nagy nehezen sikerült elhallgattatni Téged azzal, hogy mondták, majd anya hoz. Úgyhogy én tényleg vittem, ami már máskor is előfordult. De délutánra úgy látszik elmúlt a várázs, mert nem okozott túl nagy örömet.
Tegnap volt egyébként az első nap, hogy ott is uzsiztál. 3/4 4 körül érek érted és olyan jó érzés amikor meglátsz és örülsz nekem. Az éjszakáink változatlanok, pedig jó lenne egy kis pihi, szerintem Neked sem ártana. Node eljön annak is az ideje.

A hétvégi napok is 24 órából állnak?

Mert nekem valahogy úgy tűnik, mintha kevesebb lenne. Már megint vasárnap van. Úgy eltelt a hétvége, pedig igazán semmit nem csináltunk. Tegnap kettesben voltunk, Apa elutazott Visegrádra. Szép kényelmesen felébredtünk, kávéztunk, reggeliztünk "bundatenyeret" - alias bundás kenyeret, majd elmentünk lottózni Papával. Nagyon vacak idő volt, zuhogott az eső, amit Te annyira nem bántál gumicsizmában és esőkabátban, de én és főleg szegény Jeny kutya igen. Mire hazafelé jöttünk szerencsére már elállt a zuhi, de barátságtalan szél fújt. Itthon ebéd után együtt aludtunk a nagy ágyban. Ennyi előnye mindenképp van a bölcsinek, hogy bár egyedül nem vagy hajlandó továbbra sem aludni, viszont mellettem néhány perc alatt elszundítottál, ami néhány hete még elképzelhetetlen volt. Alvás után ismét elsétáltunk Mamáéhoz, mert a szobában szaladgáltál föl-le, gondoltam jó fog tenni Neked. Alighogy kiértünk a kapun, már tartotad a kezed, hogy vegyelek fel. De nem vettelek, ha már rohangálnékod volt, akkor tessék;-) Éjszaka gondoltam végre kényelmesesn alhatunk, elférünk majd ketten a nagy ágyban, de tévedtem. Éjjel 3/4 1-kor ébredtél sírva, akkor hoztalak át magam mellé (én még akkor el sem tudtam aludni:-() és fél 2-ig szenvedtél, mire végre beájultál. De nem ám Apa "térfelén", hanem rám tapadva, úgyhogy ismét jó éjszakánk volt.
Ma a tegnapihoz hasonló reggelünk volt, szintén séta a Mamáékhoz, majd haza, útközben megálltunk egy kicsit a játszón, aztán hazérve ebéd, alvás. 2 körül hazaért Apa is. Délután befejeztünk a tegnap elkezdett takarítást. Szívesen elmentem volna valahova, de elkezdett fájni a fejem, illetve mire befejeztünk mindent már este lett. Úgyhogy hami, fürdés, alvás. Az altatáshoz most nem voltam elég Neked, Apát is követelted;-)
Ennyi történt most... ugye hogy ez nem tölt ki 48 órát?;-)

A beszoktatás utolsó napja-tizedik nap

Kifejezetten jól alakult a mai nap... egész délutánig. Reggel nem sírtál, ennek nagyon örültem, viszont délután Mama telefonált, hogy Ági mesélte neki, hogy Timike torkán ledugtál egy játék csavarhúzót. Szegénynek még a szája is megsérült. Olyan kellemetlen, nem is tudom hogy juthatott eszedbe. Talán meg akartad etetni?
Délután Mama és Papa együtt mentek érted. Marika néni kérdezte tőled, hogy na kijött érted, mire mondtad, hogy: Mamaanya;-) Ez volt az utolsó nap amikor ilyen korán jöttél el, sajnos jövő héttől már csak én tudlak elhozni, és jó esetben is csak 3/4 4-re érek majd a bölcsibe.

Beszéltem ma Keresztmamival is telefonon, már olyan rég beszéltünk (másfél hete;-) és most kiderült, hogy a terhesség alatt megemelkedett a cukra, és diétáznia kell. De szerencsére már nincs olyan sok idő hátra (bő két hónap), így talán könnyebben viseli majd. Botondot is nagyon rég láttuk, már több hete is van. Sajnos a munkába állással az egész napos barátnőzéseknek is lőttek.

Holnap szombat, már mondogattam, hogy nem kell menni bölcsibe, megyünk a Katikához lottózni;-) Ennek története van. Általában ugyanott szokott Apa lottózni minden héten, Katinál a Dózsa György úton. Amikor születtél, egy időre a Tescoban lévő lottózóban dolgozott, de ott is sokszor látott Téged. Aztán hogy nagyobb lettél, Te választottál mindig sorsjegyet, így a szombatoknak elengedhetetlen része lett a lottózás. Most már ott tartunk, hogy ha a lottózó közelébe érünk, nagy örömmel elkezdesz kiabálni: -Katika lottó! Aztán ha odaérünk rohansz be, és fel kell ülnöd a pultra, onnan szemléled az eseményeket.

Szóval holnap szombat, amit kettesben töltünk, mert Apa Visegrádra utazik csapatépítésre. Majd vasánap délután jön csak haza.

Nyolcadik és kilencedik bölcsis napod összefoglalva

És hogy miért összefoglalva? Ennek egyszerű oka van. Majdnem két év után tegnap dolgoztam először, és hiába csak 6 órát, úgy elfáradtam, hogy este fél 9-kor elaludtam Veled az ágyban. Fél 10-kor ugyan felébredtem, de csak annyira volt erőm, hogy kikapcsoljam a notebook-omat.

Rólad...
Kedden már nemhogy hajnalban keltél, hanem este fél 11-kor ébredtél. Persze nem tudtunk visszatenni az ágyadba. 3X próbáltuk meg, de akárhányszor letett Apa az ágyadba elkezdtél üvölteni. Így marad az, hogy közöttünk aludtál. Ennek köszönhetően viszont mi nem tudtunk aludni. Apa nagyon mérges volt, velem kiabált éjszaka és magát sajnálta, pedig inkább Téged kellett volna. Sajnos ez mind a bölcsi miatt van, talán túl hirtelen és túl gyorsan történt minden. Ez pedig egyedül a mi hibánk. Ezek után félve vártuk a reggelt.
A bölcsibe érve ismét sírás volt, és én ismét nagyon rosszul éreztem magam miatta. Pedig még Ancsáékkal is találkoztunk reggel, Máté is pont akkor jött a bölcsibe amikor mi, persze ő vigyorogva. Ráadásul ez volt az első munkanapom. Szerencsére Mama ismét infókat szerzett a kerítésnél;-) és felhívott engem. Alig sírtál, reggeliztél is, megetted az ebédet is, ami leves és krumplis pogácsa volt. Délután 3-ig aludtál és nagyon örültél, hogy Mama ment érted. Én olyan 3/4 4 körül értem haza, engem is örömmel fogadtál. Szerencsére délutánonként és estéként is jó kedved van, nyoma sincs szomorúságnak. Pont emiatt érzek kettősséget a bölcsivel kapcsolatban. Egyrészt biztos nehéz megszoknod, hogy két év után elszakadsz tőlem, másrészt szerintem tetszik is az, hogy gyerekek között lehetsz. Tegnap délután is úgy megörültél Timikének az utcán, szaladgáltatok is rögtön egyet. Timi egyébként hétfőtől bölcsistársad;-)

Az elmúlt éjszaka hasonlóan telt az előzőhöz, a különbség annyi volt, hogy fél 12-kor keltél és meg sem próbáltunk visszavinni az ágyadba. Ennek egyik oka az, hogy lusta voltam, másik pedig, hogy iszonyúan fáj a derekam:-(
Reggel találkoztunk Mamával, köszöntünk neki, majd tovább mentünk a bölcsi felé, ahol már mondtad a kapuban, hogy -Nem jó bölcsi. Bent rövid sírás volt csak, mikor pakoltam a cuccaidat már nem hallottam a hangod. Délelőtt jött a menetrendszerű hívás Mamától, nem volt semmi gond, ettél kalácsot, kakaót nem kértél (viszont magadra öntötted), ellenben a tízórai gyümölcsléből 3 pohárral is megittál. Délben kelkáposzta főzelék volt, csodálkozom, de ezt is megetted. Aztán valamire mondtad, Mama már nem emlékszik, hogy gyümölcsre, vagy gyümölcsjoghurta, amikor kiraktak eléd egy adagot, hogy: -Mindet! Megint 3 körül keltél fel. Mama ment érted ismét, és vitt haza. Megittál nála egy fél üveg gyümölcslét, én pedig pogácsát vittem Neked, abból is ettél jópárat.

Az elmúlt két napban talán az is jó volt, hogy reggelenként Te is korán keltél, így még volt idő játszani egy kicsit mielőtt elindultunk a bölcsibe. És nekem is sikerült úgy elkészülnöm, hogy fél 8 körül el tudtunk indulni, így kényelmesen beértünk és nekem még munkába menet trécselni is volt időm;-) Holnap péntek, ami egyébként nagy öröm, viszont félek, hogy a hétvége miatt majd jövő héten megint nehezebb lesz a bölcsiben maradás. Pedig akkor már nem lesz ki elhozzon korábban.