Egy kedves fórumos anyuka Pihe-Ági talált egy nagyon jó kis játszóházat, ahol egy össznépi babatalálkozót tartottunk. 13 kis csemete gyűlt össze anyukástul, kiegészülve két bátor apukával is. Nagyon jó volt látni mennyit változtak a gyerkőceink az elmúlt egy év alatt (akkor volt ugyanis az utolsó ilyen nagyobb találkánk). Akkor még csak kúsztak-másztak, most meg rohangáltak, játszottak, kisebb csatákat vívtak.
Mindenki hozott valami finomságot, sütikét, sajtos tallért, pogit, és innivalót. Édesek voltak a törpék, ahogy járkáltak körbe az asztal körül és időnként leemeltek egy-egy harapnivalót (nem egyszer már megkóstolt darabok találtak új gazdára;-))
Amikor odaértünk és megláttad a sok gyereket a bejárati ajtóból, egyből pityeregni kezdtél, gondolom megijedtél, hogy ott hagylak. Aztán lassan feltaláltad magad. Sajnos megint előfordult, hogy verekedtél, vagy nem akartad megosztani a játékot a többiekkel. De úgy láttam ahogy telt az idő, kezdted felfogni, hogy nem minden a tiéd.
Nagyon gyorsan elrepült a két óra, de reméljük lesz folytatás!
A kis csapat:
(A képet a babás topicunkról "loptam" Ágitól)
Hazafelé szinte rögtön beájultál az autóba, köszönhető mindez annak, hogy délután nem voltál hajlandó aludni. Gonosz módon azonban felébresztettel, mindannyiunk érdekében;-) Este ettől függetlenül nem aludtál el korábban. Én meg ismét nagyon rosszul aludtam, mert hurutos a torkod, és nem köhögöd fel, így pedig olyan érzésem volt mindig, mintha megfulladni készülnél. Állandóan lestem, rendben van-e a légzésed. Most már rengeteg szert kapsz, többnyire homeopátiás szerek, bízom benne, hogy beválik.
Apa sajnos még mindig nincs jól, nagyon köhög, így még mindig nem alhat velünk:-(
Mindenki hozott valami finomságot, sütikét, sajtos tallért, pogit, és innivalót. Édesek voltak a törpék, ahogy járkáltak körbe az asztal körül és időnként leemeltek egy-egy harapnivalót (nem egyszer már megkóstolt darabok találtak új gazdára;-))
Amikor odaértünk és megláttad a sok gyereket a bejárati ajtóból, egyből pityeregni kezdtél, gondolom megijedtél, hogy ott hagylak. Aztán lassan feltaláltad magad. Sajnos megint előfordult, hogy verekedtél, vagy nem akartad megosztani a játékot a többiekkel. De úgy láttam ahogy telt az idő, kezdted felfogni, hogy nem minden a tiéd.
Nagyon gyorsan elrepült a két óra, de reméljük lesz folytatás!
A kis csapat:
(A képet a babás topicunkról "loptam" Ágitól)Hazafelé szinte rögtön beájultál az autóba, köszönhető mindez annak, hogy délután nem voltál hajlandó aludni. Gonosz módon azonban felébresztettel, mindannyiunk érdekében;-) Este ettől függetlenül nem aludtál el korábban. Én meg ismét nagyon rosszul aludtam, mert hurutos a torkod, és nem köhögöd fel, így pedig olyan érzésem volt mindig, mintha megfulladni készülnél. Állandóan lestem, rendben van-e a légzésed. Most már rengeteg szert kapsz, többnyire homeopátiás szerek, bízom benne, hogy beválik.
Apa sajnos még mindig nincs jól, nagyon köhög, így még mindig nem alhat velünk:-(
