2009. 01. 04.

Kirándulás a Normafához

Múlt héten, talán szombaton elmentünk a Normafához. Volt némi hó, bár a fűcsomók látszódtak, de mivel azóta itt a pesti oldalon is volt egy kis hószállingózás, úgy gondoltam érdemes lenne felnézni és szánkózni egyet (ki tudja lesz-e még hó). Előszedtük a tavaly karácsonyra kapott szánkódat és nekiindultunk. A hóhelyzet változatlan volt, de fűcsomók ide, vagy oda, rengeteg szánkózó ember akadt;-) Így hát beültél Te is a kis műanyag járgányodba és elhúztunk a játszótérig, ahol múlt héten majd egy órát mászókáztál és csúszdáztál. A téren kiszálltál, de nem akartál mászókázni. Végül egyet, szó szerint egyet csúsztál és közölted, hogy indulhatunk sajtos rétest enni;-) Engedtünk a "parancsnak", Te vissza a szánkóba és irány a réteses. Megettél másfél sajtos rétest, ezután felpattantál, hogy akkor most csucsu. Apa próbált rávenni, hogy pár percet várj, amíg megisszuk az italunkat (ő forró csokit, én forralt bort), de ragaszkodtál ahhoz, hogy a szánkóban aludj... Próbáltunk meggyőzni arról, hogy ez nem fog menni, de Te azért kipróbáltad:







A kirándulás után kitaláltam, hogy mi ketten menjünk le fogaskerekűvel. Tetszett Neked az ötlet, hogy vonatozunk, ám amikor beállt a fogaskerekű a megállóba, kicsit hangos volt. Beszálltunk, leültünk, és megnyugtattad magad:

-Semmi baj, ez vonat. Nem kék vonat, piros vonat.

Látogatás Keresztmamiéknál

Már napok óta mondogattuk Neked, hogy megyünk VÉGRE Keresztmamiékhoz. Soroltad is szépen, hogy Keresztmami, Keresztpapi, Keresztbotond;-) Meséltük azt is, hogy új családtaggal bővült a Lavicska család, Julikával. Én már egyszer láttam őt, de se Te, se Apa nem láttátok még. De tegnap sikerült eljutni hozzájuk most, hogy semmiféle nyavaja nem gyötör minket.
Botond már nagyon nagyfiú, sokat beszél, neki is vannak aranyköpései: búcsúzásnál Apának adott egy puszit, és mivel borostás volt az arca kijelentette: -Szúr. Tüske;-) Sajnos egyszer-kétszer verekedtél, ami azért is bosszant, mert mióta bölcsis vagy nem nagyon csináltál ilyet, de múltkor már Timikééknél is tapasztaltam ezt:-(
És hát Julikáról... Már 6 hetes, tüneményes kis rózsaszín kislány;-) Olyan furcsa megint ilyen ici-pici babát látni. Többnyire aludt, de azért alkalmunk volt megnézni ébren is.
A legnagyobb öröm pedig, hogy minket kértek fel keresztszülőknek;-)
Jó lett volna még egy kicsit beszélgetni Gabóékkal, mert olyan ritkán van alkalmunk találkozni. Nagyon hamar elröpült a nálunk töltött 2-3 óra.