2008. 09. 21.

Hétvége...

Pénteken elintéztük a doktornéninél az egészséges igazolást, és a bölcsődei törzslapot. Sajnos, mivel a rendelési idő változott, csak a betegrendelésre tudtunk elmenni. A rendelő egy ideig új helyen van, ez is gondot okozott, mert az okos fejemmel Béke út helyett, a Béke tér 7. szám alatt kerestük. Mikor odaértünk, tele volt a váró beteg, köhécselő gyerkőccel. Persze Te nyomban lehuppantál a játszóasztalhoz közéjük. Egy ideig bírtam, aztán megpróbáltalak elcsábítani onnan. Ettől úgy felpörögtél, hogy elkezdtél keresztül-kasul rohangálni a váróban, földre dobtad magad, kiabáltál (Mellesleg ezúton gratulálnék az épület tervezőjének, aki egy gyermekrendelőbe önműködően nyíló külső és belső ajtót álmodott meg a kedves szülők, de legalábbis a mi, legnagyobb örömünkre). Viszont, amikor végre bejutottunk a doktornénihez, olyan jó gyereknek mutattad magad, hogy agyon dicsértek Téged (nem hiába mondta Apa már egész kis korodban, hogy a külső PR-od nagyon jó;-)). Megszereztük az igazolást, kaptunk pneumo receptet, amit majd november 17.-én kapsz meg.

A hétvégénk nem volt túl eseménydús, Apa nagyon meg volt fázva, és emiatt morcos volt. Te sem könnyítetted meg a helyzetét (no meg az enyémet sem), mert napok óta esténként újra hiszti van ha beteszünk az ágyadba, illetve éjszakánként, hajnaltájban is sírsz. Ráadásul ma fél hat körül keltél és nem is aludtál vissza. Nem tudom mi lehet az oka a sírásnak, már többször csináltál ilyet, úgyhogy reménykedünk, ennek is vége egyszer.

Holnap nagy nap lesz, kezdjük a bölcsit! Remélem jól fogod magad érezni. Igazság szerint csak az alvástól félek, attól viszont nagyon. A tervek szerint jövő hét kedden aludnál ott először. Nekem viszont jövő hét szerdán már dolgoznom kell, úgyhogy majd ki kell találnunk hogy tudjuk megoldani a felügyeletedet, ha mégsem jönne be az ott alvás. Azon a héten még nem is lesz különösebb gond, mert Mama délelőttös, 2-kor el tud hozni, ha előbb kéne, akkor addig Apa be tud segíteni. De hogy utána mi lesz? No de ne szaladjunk ennyire előre...