2009. 03. 24.

2 hónap!!!

Nos, szerencsére már rég kellett erről írnom. Szinte napra pontosan két hónapot bírtál betegség nélkül. Utoljára január 22.-én voltunk itthon Veled.
Az az igazság, hogy már gyanús voltál nekem. Két hete kezdett el a nózid folyni. Akkor Papával otthon maradtál egy pénteki napon. Múlt hét közepén és szombaton pedig a pocidat fájlaltad és szombaton a hasad is ment. Vasárnapra viszont semmi jele nem volt annak, hogy beteg lennél. Gondoltuk akkor valamilyen kaja okozhatta a hasmenést, hiszen az étvágyad jó volt. Ma délután viszont azzal fogadott Erika, hogy nem nagyon ettél. Semmi különöset nem láttam rajtad még akkor, viszont amikor kimentünk a bölcsiből már semmihez nem volt kedved és egyfolytában kérted vegyelek fel. Papával mentünk érted, így fel is mentünk hozzájuk, hogy Apát ott várjuk meg. Még Timivel és Mesivel se volt kedved ugrálni. Otthon aztán levetkőztettelek és éreztem, hogy meleg a kis tested. Nem tévedtem, lázas voltál. Irány haza, itthon Nurofen szirup (kevés eredménnyel), majd hűtőfürdő. Más egyéb tünetet én nem láttam, az orrod van csak bedugulva. Viszont már több gyerekről hallottunk a csoportban, akinek tüszős mandulagyulladása volt. Holnap kiderül, Apa visz orvoshoz. A hét második felében pedig valószínűleg én leszek Veled.
Valószínű, hogy azért nem tört ki belőled előbb ez a betegség, mert folyamatosan szeded a Béres cseppet, echinacea-t, és két hete a sambucus nigrát is adom.