2008. 09. 26.

Eljött a péntek, az ötödik nap

Ma már csak beadtalak a bölcsibe reggel 8 előtt. Kicsit sírtál, de egyből betereltek a csoportszobába és rögtön abba is hagytad.
Amíg bent voltál, én bementem a leendő munkahelyemre "tanulni". Nem voltam bent túl sokat, talán másfél órát, de így is olyan fáradt lettem. Nem tudom mi lesz, ha dolgozni is fogok. Nehéz hozzászokni újra ahhoz, hogy időben kell kelni, időre kell elkészülni. És még mindig nem sikerült elérni, hogy korábban feküdjünk le aludni.
Fél 2-kor mentem érted, akkor még szundiztál. Nemsokkal rá viszont felébredtél, mert az egyik kislány el kezdett sírni, erre felébredt egy másik kisfiú is és csatlakozott hozzá. Csakúgy mint tegnap, mosolyogva ébredtél, nem volt gond. Ági néni mondta, hogy ma jó napod volt, nem sírtál, és sokkal nyugodtabb voltál, mint tegnap. Nem verekedtél annyit, és az asztalon táncolás is elmaradt;-) A reggelit megetted, viszont a déli répafőzelék kimaradt. Ma egy kislány rád feküdt, amitől állítólag vérig sértődtél, és egyből elindultál az ajtó felé engem keresve. Majd visszamentél Annához és a szokásos halandzsáddal elkezdtél magyarázni neki. Ezt a jelenetet szívesen megnéztem volna;-)
Egyébként Nálad is észrevehető az, amit már többen is mondtak, hogy bújósabb lettél mint voltál. Délután a babakocsiban toltalak haza, egyszer csak kiszálltál belőle, hogy vegyelek fel. Itthon is engem akarsz állandóan, szegény Apa szomorú is lett, hogy őt most mellőzöd. De gondolom ennek az időszaknak is vége lesz egyszer.

Folyt. köv. hétfőn, remélem nem zavar be ez a hétvége. A jó hír, hogy hétfőn már Timike is kezdi a bölcsit. A rossz, hogy én már csak a hét első két napján vagyok szabad. Szerdától még Mama visz haza 2-kor, aztán utána való héten már élesben megy a dolog, bent leszel 4-ig.