2008. 05. 08.

Szemészeten

Túl vagy életed (azt hiszem) első rossz élményén. Már napok óta szemcseppet kaptál, mert vizsgálatra kellett mennünk és ehhez ki kellett tágítani a pupilládat. A jobb szemed kicsit beszalad ha fáradt vagy és ezt szerettük volna megvizsgáltatni.
Már a cseppentést is igen rosszul viselted, de a mai vizsgálat maga volt a borzalom. Úgy sajnálom, hogy végig kellett ezt élned.

Sokat kellett várnunk már a recepción is, ezért már ott nagyon nyűgös lettél, ledobtad magad a földre, hisztiztél, amit meg is értek, mert egy felnőttnek is nehéz közel fél órát sorban állni.
A szemészeten szinte rögtön behívtak minket. Próbáltak mindenféle érdekes játékot mutani, hogy felkeltség a figyelmedet és a doktornéni meg tudja kukucskálni a szemed. Amikor azonban bele akart kukucskálni a szemedbe, Te eltoltad a kezét. Elöször a kezed, majd végül a lábaidat és a fejed is le kellett fogni, és Te csak üvöltöttél és dobáltad magad. Az asszisztens próbálta szétfeszíteni a szemecskéidet, aminek eredményeként most tiszta vörös a szemhéjad és a szemed alatt is. Mivel ülve nem tudtak megvizsgálni, le kellett fektetni, ahol az asszisztens a törzsed, én a lábad, a doktornéni a kezed fogta le. Így is dobáltad magad, úgyhogy nem volt túl sikeres a vizsgálat. Amikor végre kiszabadultál, bekuporodtál egy szék alá.
Amikor kijöttünk a vizgálóból a folyosón leültünk egy üres padra, és sokáig bújtál hozzám amíg végül megnyugodtál egy kicsit. Nagyon megrázó élmény lehetett, mert hazafelé le sem tudtalak tenni, egyből a karjaimba kéredzkedtél.

De a lényeg, hogy nem találtak semmi elváltozást a szemecskédben!