2009. 02. 09.

Malackák

A múlt heti bölcsizés egész jól alakult, ha sírtál is, csak ici-picit, de jellemzőbb volt az, hogy vigyorogva mentél be. Pedig nem is a saját gondozónénid fogadott. Reggelente a szomszéd csoportból Andi volt veletek. Elmesélte, hogy egy darabig kersted Ágit, majd mikor felfogtad, hogy nem lesz, akkor Andi után szaladgáltál egész nap, és neki mondtad a magadét. Szóval minden jól alakult.

Hétvégén, szombatra terveztük, hogy kimegyünk a Mangalica fesztiválra. Ez sajnos elmaradt, mivel délben nem voltál hajlandó elaludni, viszont 3 után kidöltél. Azért sajnáltam csak, mert vasárnapra rosszabb időt mondtak. Szerencsére megint tévedtek, ugyanis tegnap kifejezetten tavaszias idő volt. Így délelőtt neki indultunk. Legalább fél órán keresztül vadásztunk parkolóra, de végül sikerült!
Nagyon élvezted a nyüzsit, (én kevésbé, nekem már sok volt ez a tömeg). Láttunk mangalica malackákat is, minden méretben. Ezt egész délután mesélted. Hozott a bácsi vizet, büdösek voltak a malacok, csucsuztak, stb. Beültél egy kézzel hajtható körhintába is. Még soha nem ültél ilyenen, nem is tudom eldönteni, hogy tetszett-e Neked, minden esetre végig ülted a menetet.
Apával ebédeltetek is, finom mangalica sült tarját, amihez persze nem akartál kenyeret enni, de végül meggyőztelek, hogy a pocidnak ez nem lenne túl jó. Ebéd után beszereztünk néhány finomságot, és aminek nagyon örültem, egy cserép főzőedényt! Már karácsonykor ilyenben szerettem volna főzni a töltöttkáposztát, de akkor nem jutottunk ki a Vörösmarty térre. Alig várom, hogy kipróbáljuk!