Újra bölcsi

Kicsit izgultam, több, mint egy hét után ma vittelek először bölcsibe. Szerencsére alaptalan volt a félelmem. Egy szó nélkül bementél a csoportba. Mielőtt bevittelek volna már mondogattad, hogy Anya dolgozik. Próbáltalak már "edzeni" otthon és mondogattam pár napja, hogy majd megyünk bölcsibe, Te ott maradsz én dolgozni megyek, reggeliztek, majd kimentek játszani az udvarra, utána ebédelsz, majd csucsu, uzsonna kis játék és már megyek is érted. Mára már szinte egyedül sorolod a napirendet.
Az utóbbi pár napban megint sokat fejlődtél beszéd terén. Az egyes szám harmadik személy (Bucika) helyett már egyes szám első személyben beszélsz magadról. Szinte mániákusan vonzódsz a telefonokhoz, valakit mindig "felhívsz". A szöveg kb. ez:

-Szia ...... (mostanában legtöbbször Kriszta). Itt vagyok. Nincs. Semmi. Persze. Szlt. (Nálunk ez a viszlát rövidítése).

Egyébként meg be nem áll a szád egész nap, amit mindenki imád benned, néha azonban igen fárasztó tud lenni.

Hosszú hétVÉGE

Dolgozó emberként újra értékelni kezdtem a hosszú hétvégéket;-) Ebben az évben sajnos ez volt az utolsó ilyen (leszámítva persze a karácsonyt).
Csütörtökön elutaztunk 3 napra Bánkra. Sajnos az indulás napján szemerkélt az eső. Délelőtt elfoglaltuk a szobát a Tengerszem panzióban. Már jártunk itt többször is, most sem kellett csalódnunk a helyben. Családias, udvarias személyzet, finom ételek, tiszta szobák.
Rövid pihi után elindultunk sétálni a Bánki-tó körül. Olyan furcsa érzés volt, bő másfél hónapja még strandoltunk, fürödtünk ugyanott, ahol most szinte fáztunk a nyirkos időben. Ebédeltünk leveskét, Te sima csontlevest kaptál cérnametélttel, de ez is nagyon ízlett Neked. Ebből a szempontból Papára hasonlítasz, Ti ketten vagytok a családból akik ennyire szeretik a levest.
Mivel odafelé úton aludtál a kocsiban a délutáni alvás ki volt lőve. Ezért elkocsikáztunk a közeli Diósjenőre, ahol még régebben találtunk egy nagyon jó kis tanyát (ha jók az információink Oszter Sándor birtoka;-). Akkor rengeteg ló és tehén volt ott, most csak kóbor kutyákkal találkoztunk. Illetve volt szarvas és tehenek, sőt borjak is, de messze tőlünk. Továbbkocsikáztunk Nőtincs felé, ahol megnéztük az ottani nagyon szép horgásztavat. Sajnos Te bealudtál a kocsiban (a délelőtti alvás úgy látszik kevés volt), így a karomban cipeltelek. Az eső is szemerkélni kezdett, így irány vissza a panzió. Rövid időre lepasszoltunk Papának, Mamának, mi pedig Apával elmentünk infraszaunázni és szolizni. Nagyon jól esett mindkettő, jó lenne rendszeresíteni;-) Aztán vacsi az étteremben, ahol Te májgombóc levest kértél. Ennek a sűrűjét mind meg is etted, de a a sültkrumpliból már nem nagyon kértél. Kicsit későn kerültél ágyba, de az éjszakát meglepően nyugodtan töltötted, szokás szerint közöttünk.
Másnap 7 körül keltél, megreggeliztünk (a fél éttermet összeszedtem Neked, de csak üres kifliből ettél néhány falatot), majd mi elsétáltunk a tóig, a többiek meg kocsival mentek előre. Útközben megnéztük a baromfiakat, kutyákat és persze a templomot.



Apa és Papa horgászott, mi pedig sétáltunk és hintáztunk, és hintáztunk, és hintáztunk...




Azért belefért egy kis mászókázás is.




Ebéd után visszaindultunk a panzióba, hogy letegyelek aludni. Több, mint egy órás harc árán sikerült is. Én is elszundítottam;-) Te pedig két és fél órát durmoltál...


Este ismét gombóc levest vacsiztál, némi sültkrumplival;-)
Másnap már a reggelinél is sikerült kedvedre valót találni, megettél két virslit. Reggeli után összepakoltunk és elindultunk. Átugrottunk Szlovákiába, Sahyba. Majd irány haza.
Gyorsan eltelt ez a három nap.