Bimm-bamm

Régóta imádod harangszót. Sokszor kell néznünk akár a neten, akár a telefonomban (azt vettem fel, ahogy a déli harangszót nézed;-)) Az első szavaid között szerepelt a bimm-bamm. Tegnap négykézláb álltál a szőnyegen, fejedet lelógatva és ezt hallottuk.
-Bimm-bamm, bimm-bamm szól a harang.
Mindezt énekelve, ahogy Mama szokta. Apával egymásra néztünk, nem is akartunk hinni a fülünknek annyira tisztán mondtad.

A hetedik napon...

... megtörtént amitől féltem. Sírva kellett otthagynom a bölcsiben.
Mindezt megelőzte egy olyan éjszaka, amilyen már rég nem volt. Háromszor keltél fel. Először 2-kor, fél 3-kor visszavitt Apa a szobádba, majd 3-kor újabb ébredés, fél 4-kor vissza, 4-kor ismét sírás. Ekkor már vissza sem vittünk, hiszen 6-kor ébresztő volt. Téged fél 8 előtt keltettelek, majd megittad a szokásos kávédat. Aztán elkezdtél pityeregni és a bölcsit emlegetted. Próbáltam magyarázni, hogy Anya dolgozni megy, Te maradsz a bölcsiben és alvás után ott leszek érted. A bölcsibe még vidáman mentünk be, aztán ahogy bevittelek a csoportba eltört a mécses. Sírva kiabáltad, hogy -Anya, anya. Még pakolásztam egy darabig és közben folyamatosan hallottam a hangod. Rossz volt, mert ma már bementem a munkahelyemre és egész 11-ig aggódtam, hogy vajon mi lehet Veled. Akkor Mama telefonált, hogy beszélt Ágival. Sírtál és az ölébe vett, Te pedig nagy szomorúságodban reggelizni sem akartál. Az ő párizsijának viszont megörültél, mondtad neki hogy husi, úgyhogy azt reggeliztél. Utána már nem volt gond, mentél játszani. Délután kiderült, hogy 9-kor már semmi bajod nem volt, Tomika anyukája öltöztetett és Te vígan mutogattad a cipődet neki. Tudom, hogy ez normális ilyenkor és már múlt héten jelezték, hogy felkészülhetek erre, de mégis nagyon rossz érzés volt így otthagyni. 1/4 3-kor értem oda érted Mamával. Nagyon örültél nekünk, láthatóan jó kedved volt. Holnap már csak ő megy érted egyedül. A tegnapi nappal ellentétben, amikor egész nap ettél, ma meg sem kóstoltad a tökfőzeléket, és a májat sem. Viszont szülinap volt a csoportban és a szülinapi ropiból elég tetemes mennyiséget elfogyasztottál. Mamánál próbáltunk spenóttal kínálni amit egyébként szeretsz, de mondtad, hogy: -Nem jó sznenót, így végül csak kolbászos szendvicset ettél (az tuti befutó), plusz egy mandarint. Itthon uzsira egy pudingot és másfél doboz joghurtot ettél, vacsorára pedig rántott csirkehusit sültkrumplival.

A munka is jól telt, több, mint 3 órát voltam bent, megírtam a szerződésem, és belekóstoltam a feladataim egy részébe is. Azt hiszem jó, hogy az elmúlt két évben szakdogát kellett írnom és készültem a vizsgáimra, az államvizsgára, mert így a gépelést sem felejtettem el, és talán a munkára koncentrálni sem olyan nehéz. De azért elfáradtam. Kíváncsi vagyok mi lesz holnap 6 órában. Kicsit furcsa még az, hogy kérdezgetni kell, annyira hozzá voltam szokva az önálló munkához. Remélem hamar beletanulok.

Addig is próbálok egyet szundizni. Már az esti altatásod alatt is elaludtam, szerintem hamarabb mint Te, de felébredtem valamire;-)

u.i: Már csak 5 hónap van tavaszig;-D

Újabb hét, beszoktatás második felvonás

Kicsit tartottam a mai naptól, hogy a hétvége miatt gond lesz a bölcsiben. Nehéz volt az ébredés, fél 8-kor alig tudtalak felkelteni. Ez a legrosszabb talán az egészben, mert ilyenkor gyorsan kikaplak az ágyból, hálózsák le, peluscsere, ruha, cipő fel, gyors kávé hörpintés, majd indulás. 8 előtt 5 perccel értünk be, elég nagy nyüzsgés volt már az átadóban. Gyors cipőcsere után vittelek be a csoportba, ahol egyből pityeregni kezdtél, de szerencsére ahogy betereltek a szobába el is hallgattál. Fél kettőre mentem érted, de még aludtál. Majdnem fél 3 volt mire felébredtél. Mama is bejött érted, nagyon örültél neki. Ma is vigyorogva ébredtél. Erika néni elmondása szerint nem volt semmi gond, reggelire megettél 4 szelet kenyeret (pedig itthon kávét is ittál), ebédet is ettél (a bodyn és a farmeron lévő nyomok alapján spenót vagy sóska volt az ebéd), gond nélkül elaludtál. Vittem Neked pogácsát, benyomtál két vagy három darabot. Aztán kimentünk az IKEA-ba, ahol az étteremnél közölted, hogy hamika, úgyhogy még ott is benyomtál egy gyerek menüt. Aztán a Mamánál kukacot ettél, itthon vacsorára húslevest és banánt. Apropó, kukac...
Kicsit taknyos lettél délutánra, és a bal szemed piros, nem tudom gyulladás, vagy valami történt vele. Kérdeztem is tőled, hogy mi történt a szemeddel, belement valami? Mire közölted: -Kukac. Akárhányszor megnéztem délután és este, mindig mutattad, hogy kukac van benne;-) Na majd holnap rákérdezek, hátha a bölcsiben többet tudnak.

Holnap már bemegyek fél napra dolgozni. Úgyhogy ma volt az utolsó szabadnapom, amit takarítással töltöttem. Közben azon járt az agyam, hogy vége az otthon babázós időszaknak, és mennyi mindent nem csináltam meg, amire azt mondtam, hogy majd ha itthon leszek... És ha eszembe jut, hogy jó pár éve hogy féltem attól, hogy mit fogok én évekig itthon csinálni. Így két év után sem érzem unalmasnak az itthonlétet. Ha csak azt vesszük, hogy nem kell reggel semmit időre csinálni, már jó... Jaj, de fog hiányozni!!!

Tropicárium és Normafa

Szombaton Évivel, Hunorral és Csabival a Tropicáriumba mentünk. Azt hiszem ez volt az a program, amivel egész nyugodtan várhattunk volna még legalább egy évet. Azt hittük érdekelni fognak a halak, a majmok, és a hüllők, de nem... Itthon imádod nézni az akváriumot, eteted is a halacskákat, de valahogy most nem kötött le. Így viszont mi sem tudtunk igazán kikapcsolódni. Két lehetőség volt, vagy valamelyikünk felvett, de az egy idő után nem tetszett Neked, vagy szabadon engedtünk, de annak az lett a vége, hogy előbb-utóbb elrohantál tőlünk. A cápás folyosóra érve gondoltam ez lesz az aminek majd nagyon fogsz örülni. Hát nem jött be... Miközben szebbnél-szebb halak úsztak el körülöttünk, Te csak hajtogattad, hogy -Nem jó. Így gyorsan végigfutottunk rajta. Na de ott volt a rája simogató, ahová ki is van írva, hogy gyermekeink kedvence. Itt már látszott rajtad a lelkesedés. Felemeltelek, majd boldogan nyúltál a vízbe: -Mosom kezet! És ez így ment hosszú percekig. Szerencsére Te megúsztad szárazon, az én felsőm azonban tiszta víz lett.

A trópusi kalandok után bementünk a Camponában lévő Pán Péter játszóházba. Szokás szerint a babakonyhával játszottál, illetve beültél egy kis lábbal hajtós kocsiba, ami olyan volt, mint amilyen a bölcsiben is van.
Hazafelé úton elaludtál az autóban, így a délután számunkra nem volt pihenés.

Tegnap nagyon szép idő volt. Ez az az idő ami eddig hiányzott. Kellemesen meleg, gyönyörű napsütéses nap volt. Felmentünk sétálni egyet a Normafához. A séta előtt persze föl kellett tankolni némi rétessel és forralt borral. Te is ettél, méghozzá az én kedvencemet, a sajtos rétest. Délután együtt szundiztunk a nagy ágyban, majd elmentünk Mátét felköszönteni.

Nagyon gyorsan eltelt ez a hétvége is:-(

Eljött a péntek, az ötödik nap

Ma már csak beadtalak a bölcsibe reggel 8 előtt. Kicsit sírtál, de egyből betereltek a csoportszobába és rögtön abba is hagytad.
Amíg bent voltál, én bementem a leendő munkahelyemre "tanulni". Nem voltam bent túl sokat, talán másfél órát, de így is olyan fáradt lettem. Nem tudom mi lesz, ha dolgozni is fogok. Nehéz hozzászokni újra ahhoz, hogy időben kell kelni, időre kell elkészülni. És még mindig nem sikerült elérni, hogy korábban feküdjünk le aludni.
Fél 2-kor mentem érted, akkor még szundiztál. Nemsokkal rá viszont felébredtél, mert az egyik kislány el kezdett sírni, erre felébredt egy másik kisfiú is és csatlakozott hozzá. Csakúgy mint tegnap, mosolyogva ébredtél, nem volt gond. Ági néni mondta, hogy ma jó napod volt, nem sírtál, és sokkal nyugodtabb voltál, mint tegnap. Nem verekedtél annyit, és az asztalon táncolás is elmaradt;-) A reggelit megetted, viszont a déli répafőzelék kimaradt. Ma egy kislány rád feküdt, amitől állítólag vérig sértődtél, és egyből elindultál az ajtó felé engem keresve. Majd visszamentél Annához és a szokásos halandzsáddal elkezdtél magyarázni neki. Ezt a jelenetet szívesen megnéztem volna;-)
Egyébként Nálad is észrevehető az, amit már többen is mondtak, hogy bújósabb lettél mint voltál. Délután a babakocsiban toltalak haza, egyszer csak kiszálltál belőle, hogy vegyelek fel. Itthon is engem akarsz állandóan, szegény Apa szomorú is lett, hogy őt most mellőzöd. De gondolom ennek az időszaknak is vége lesz egyszer.

Folyt. köv. hétfőn, remélem nem zavar be ez a hétvége. A jó hír, hogy hétfőn már Timike is kezdi a bölcsit. A rossz, hogy én már csak a hét első két napján vagyok szabad. Szerdától még Mama visz haza 2-kor, aztán utána való héten már élesben megy a dolog, bent leszel 4-ig.

Négy nap után...

... nem merek messzemenő következtetéseket levonni, de eddig várakozásomon felül alakul minden.

Ma reggel 8 előtt kellett menni reggelire. Már út közben hajtogattad, hogy leves, gombóc, kolbász. Valószínűleg éhes voltál. Aztán amikor bementünk, a gondozónénik asztalán volt egy zacsiban két kifli és mindenáron meg akartad kaparintani. Lassacskán csak megérkezett a reggeli, ami vajas kifli volt és gyümölcs joghurt. A kiflit megetted, a joghurtot belapátoltad, majd indultál játszani. Elbúcsúztam Tőled, mondtam, hogy el kell mennem, de játszás és ebéd után itt leszek. Ekkor tartottad a kis karod, hogy vegyelek fel, de nem sírtál. 3/4 12-re kellett visszamennem. Ott ültünk másik három anyukával a váróban, amikor jött ki Ági néni, és kérdezte, hogy van-e nálam chips, mert bár mindent megettél, még kekszet is kaptatok a rakott karfiol és banán után, Te chipset akartál enni. Nem is értem honnan jött ez, hiszen nem eszünk túl gyakran chipset. Aztán vártuk, hogy vége legyen az ebédnek. Egyszer csak újból megjelent Ági és mondta, hogy lefektet, mert még ebéd előtt elterültél a szőnyegen olyan fáradt voltál. Pont ma egy darab alvós állat nem volt nálam, mert délelőtt kimostam mindkét Vizit és Dudut is. Kaptál viszont kölcsön egy Malackát. Kicsit később jelezték, hogy elaludtál. Kint aludtatok és mikor kimentetek még mondogattad, hogy homokozni, csúszik, de aztán szépen elcsendesedtél és szundiztál.



Fél 2 körül keltél fel vidáman, mosolyogva. Ma is táncoltál az asztal tetején, és ismét verekedtél. Tomikát ütötted meg, aki Veled együtt kezdett hétfőn. Szegénykém jött ki és mondta, hogy megverte őt egy kisfiú és még bocsánatot sem kért. Kiderült, hogy Te voltál. Marika néni mesélte, hogy ebédnél meg odaültél minden asztalhoz, mert nem győzted kivárni míg leültetnek és megkapod a hamit.
Ja és Ági néni evett egy almát, amit a kezében tartott és felelőtlenül leengedte a karját, mire Te rácuppantál a másik végére. Már félek, hogy azt hiszik éhezel. Alvás után is benéztünk Mamához, aztán gyorsan letámadtad az egyik óvónőt, és zsömlét kunyeráltál tőle;-)

Ma felmondtam a régi munkahelyemen. Fura érzés volt, bár munkám nem lett volna, mert megszűnt a cég tevékenységi köre, azért csak eltöltöttem ott 7 évet. Holnap pedig megyek az új helyre kicsit gyakorolni.

Egyébként a mai nap már eléggé hasonlított a jövő heti éles bevetéshez, annyi különbség volt, hogy most csak 8-ra kellett menni, ha dolgozok akkor már indulnom kell onnan 8-kor. Legkésőbb 6-kor kelnem kell majd. Húzós lesz. Így is szörnyű volt a reggeli rohanás, ráadásul az eső is esett és olyan béna voltam, hogy alighogy kiértünk a kapunk kiborítottalak a babakocsiból:-(

Harmadik, még mindig sikeres napunk

Negyed 9 körül értem ma Mamához érted. Kicsit még szaladgáltál, aztán átöltöztettelek és indultunk a bölcsibe.
Az épületnek 3 három bejárata van, Te már az elsőnél sírtál, hogy miért nem megyünk be;-)) Találkoztunk még az utcán egyik kis ismerősünkkel, Bálinttal, aki két hete kezdte a bölcsit. Miközben beszéltünk velük megláttad Ági nénit, így már indultunk is befelé. Nem öltöztettek át, mert mentetek ki az udvarra. Szinte rögtön el is küldtek haza, de csak Mamáékig mentem, hogy ha esetleg gond van tudjak szaladni. Lekisértem Mamát az oviba, pont ott volt Ági néni, és mondta, hogy semmi baj veled, úgyhogy megnyugodtam.
11-re kellett visszamennem, akkor beültem az átadóba. Hallottam amikor tisztába tettek titeket ebéd előtt. Te a negyedik, vagy ötödik voltál. Áginéni elmagyarázta, hogy kezet kell majd mosni ebéd előtt, Te megy csak hajtottad: -Mosom fogat. Mire Ági néni mondta, hogy nem fogat, csak kezet kell mosni. Aztán hallottam, hogy kézmosás és törülközés után még egyszer kiszöktél a mosdóhoz. Hiába... a pancsi mindenek felett. Ebédhez behívtak engem is, mivel ez volt az első ottani ebéded, és látni akarták, hogy otthon hogyan is zajlik. Büszkén mondhatom, nagyon megdicsértek, olyan ügyesen ettél. Megetted a húsgombóc levest (az utolsó néhány kanál lénél segítettem) és két darab túrógombócot is, amit itthon még csak meg sem kóstoltál soha, majd egy szelet barack is lecsúszott és persze tea is, néhány pohárral. És mindez teljesen egyedül. Közben mutattam Neked, hogy Mesi milyen ügyesen lefeküdt az ágyikóba. Miután befejezted az ebédet, levetted a pártedlit, és bemásztál az egyik üres ágyba, de kiszedtelek;-) Remélem hétfőn is ennyire tetszik majd neked a kiságy.
Bölcsi után öltözés, majd irány a védőnő, mert a törzslapod egy része nem lett kitöltve. Már jócskán távol a bölcsitől észrevettem, hogy szandálban hoztalak el. Igen jól néztél ki kabátban, sapkában és szandiban. Biztos nem néztek hülyének az utcán, de nem mentem vissza, mert ekkor már fél 1 volt és BKV-val nem kis menet a védőnőig elmenni.
Ennyit a mai napról...

P.s: Délután Mama hívott, hogy mesélték a gondozó nénik, hogy ebéd előtt, amikor a szőnyegen ülve kell várni az ebédre, Te az asztal tetején táncoltál. Ma is lecsaptál két gyereket, de most Te is kaptál a nagyobbaktól.

Holnap hajnali kelés, 8 előtt bent kell lenni és ott reggelizel.

Egy éjszaka Nélküled

Nem nagyon volt még példa arra, hogy az éjszakát nélkülünk töltsd. Ha színházba mentünk akkor délutáni előadásra vettünk jegyet, szilveszterkor pedig Keresztapu anyukája Zsuzsa vigyázott Rád és Botondra éjszaka, de mi altattunk és ott voltunk kéznél.
Tegnap viszont Nélküled mennünk szórakozni. Még horvátországi nyaralásunk alkalmával kérdezte meg tőlem Keresztapu, hogy nincs-e kedvünk elmenni a Coldplay koncertre. Mondtam neki, hogy fogalmam sincs kik azok. Majd megmutatta a Viva la Vida című számot. Már elsőre nagyon megtetszett, így megfűztem Apát, menjünk el a koncertre. Nem sok számot ismertem az együttestől, de amit hallottam, az tetszett. Te is szereted, a fent említett nótát ha meghallod egyből kiabálsz: -Ott a zene!



És a koncertről. Fantasztikus volt. Olyan jó hangulatot csinált ez a négy pasi, hogy csak na. Láthatóan élvezik amit csinálnak. Az egyik meglepetés az volt, amikor úgy tűnt vége a koncertnek, majd egyszercsak megjelentek a küzdőtéren, és felrohantak az oldaltribünre, ott énekeltek el két dalt.

Ami Veled történt ezidő alatt... Mamáéknál aludtál. Kicsit tartottam az éjszakától, féltem, hogy este nem alszol el, vagy éjjel hisztizni fogsz. Megbeszéltük, hogy kézközelben lesz a telefonunk, hogy ha gond van csörögnek és megyünk érted. Még este kaptam egy sms-t Mamától, hogy fél 10-kor aludtál el, de előtte még előadtatok egy kánont. Mama altatót énekelt Neked, Te meg eközben folyamatosan kontráztál: - Kivesz Bucika, kivesz Bucika. Mamának nagyon tetszett, azt mondta alig tudta megállni, hogy ki ne vegyen. Szerencsére az éjszaka is jól telt, egyszer keltél fél 2 körül, de kaptál teát és vissza is zuhatál az ágyba;-)

Ja, és este nagyon-nagyon hiányoztál ám;-))

Túl a második napon

Ma ismét 9 órára mentünk bölcsibe. Kicsit korábban értünk oda, Ági néni még nem volt, Erika néniék éppen a szőnyegen ülve énekeltek. Gyors cipőcsere után már szaladtál is a csoportba, irány a babaszoba. Utána egy kisfiútól el akartad venni a már tegnap kipróbált babakocsit, de peched volt, mert ő nagyobb nálad és nem tudtad megszerezni. Mivel jó idő volt egész korán kimentetek az udvarra. Még kikísértelek, de néhány perc után elköszöntem Tőled és bementem az átadóba. Majdnem két órát voltál kint, néhányszor kerestél, hallottam ahogy kiabáltad, hogy -Anya, anya, de szerencsére nem sirtál. Ági néniék mondták Neked, hogy vásárolni mentem, és nemsokára megyek érted. Holnap már ott is ebédelsz, kíváncsi vagyok hogy tetszik majd.
Megírtam mára a fejlődési füzetedbe a jellemzést, beleírtam azt is, hogy időnként agresszív vagy. Sajnos erre ma is volt példa, egy nálad jóval kisebb és szintén újonc babát el löktél. Ahogy láttam, a csoportban több verekedős gyerkőc is van, ráadásul nagyobbak Nálad, úgyhogy lesz majd még harc.

Hazaérve szinte rögtön mondtad, hogy -Csucsu, azaz aludni szerettél volna, de nem a saját szobád felé indultál, hanem a mi szobánkba. Napok óta megint üvöltesz este ha az ágyadba teszünk (utoljára nyár elején volt ilyen), úgyhogy mellettem alszol el a nagy ágyban. Gondolom ezért döntöttél úgy, hogy a délutáni alvást is áthelyezed oda. Nem engedtem Neked, beraktalak a kiságyba és némi sírás után el is aludtál.
Fél 2 körül Ági és Erika néni jöttek családlátogatóba, bementünk a Te szobádba is, és még mosolyogtál is, mert akkor épp fent voltál. Szerencsére később visszanéztem és aludtál újra.
Az ebéd is kimaradt, de remélem, hogy ha felébredsz pótolni fogod.

Ez még lemaradt

Elfelejtettem írni, hogy természetesen a bölcsiben is ki kellett pucolnod a kis wc-ket a wc kefével, enélkül haza sem jöhettünk volna. Utána minden kis mosdónál kezet kellett mosni, mindezt ugye kabátban, mert anélkül kevésbé izgalmas;-)

Első nap a bölcsiben.

Eljött ez a nap is... Pedig olyan távolinak tűnt...

9-re kellett mennünk az első napon és 1 órás ott tartózkodás volt előirányozva. Ahogy beléptünk a bölcsibe már nagyon izgatott voltál. Én meg rögtön megijedtem, mert mindkét csoportból sírás hallatszott. Ági néni épp kijött és mondta, hogy először a papírokat intézzük el. Elmentünk az irodába, leadtunk mindent. Irány vissza a csoportszoba, ahol már zajlott az élet. Berohantál, és egyből a babakonyha felé vetted az irányt, ahol főztél valami finomat, amit később oda is hoztál nekem. Ha valaki odament, rögtön kiabáltad a szokásos -Nem, nem szövegedet. Mutattam Neked, hogy ott van Mesi a kis barátnőd, akit már közel egy hónapja nem láttál. Ő már három hete jár bölcsibe és egy tündér. Köszönés és örömködés helyet jól kupánsóztad szegényt egy épp a kezedben lévő kislábossal. Később mondtam, hogy engesztelésképp főzzél neki valami finomat, amit meg is tettél, de ahogy elindultál Mesi felé rögtön el is bújt előled. Utána még babakocsit tologattál (tiszta fiús játékok), aztán indultunk ki az udvarra. Ott rögtön beültél az egyik pedálos autóba, majd irány a csúszda, ahol fognom kellett a kezed csúszásnál, ezután pedig homokoztál. Mindezt kb. 5 perc alatt. Közben én kaptam még egy köteg papírt kitöltésre, úgyhogy be is ültem a szobába. Onnan lestelek, de láthatóan nagyon jól eljátszottál. Akkor már tudtál egyedül csúszdázni, bébitaxikat tologattál, mászókáztál. Kétszer kiabáltál, hogy -Anya, anya, de amikor megláttad, hogy nem vagyok ott, továbbáltál. Tízórainál aranyosan leültél a többi kisgyerek közé a kinti ágyakra és ittál egy kis ivólét. 1/4 11 körül jöttünk el. Örülök, mert láthatóan tetszett az első nap. Holnap 9-11-ig leszünk bent, szerdán már ott ebédelsz, csütörtökön reggeli és ebéd is bent lesz. Mivel szerdán már dolgoznom kell, jövő hét hétfőn már a altatással is megpróbálkozunk.
És mielőtt elfelejteném, a jeled cseresznye lesz.

Hétvége...

Pénteken elintéztük a doktornéninél az egészséges igazolást, és a bölcsődei törzslapot. Sajnos, mivel a rendelési idő változott, csak a betegrendelésre tudtunk elmenni. A rendelő egy ideig új helyen van, ez is gondot okozott, mert az okos fejemmel Béke út helyett, a Béke tér 7. szám alatt kerestük. Mikor odaértünk, tele volt a váró beteg, köhécselő gyerkőccel. Persze Te nyomban lehuppantál a játszóasztalhoz közéjük. Egy ideig bírtam, aztán megpróbáltalak elcsábítani onnan. Ettől úgy felpörögtél, hogy elkezdtél keresztül-kasul rohangálni a váróban, földre dobtad magad, kiabáltál (Mellesleg ezúton gratulálnék az épület tervezőjének, aki egy gyermekrendelőbe önműködően nyíló külső és belső ajtót álmodott meg a kedves szülők, de legalábbis a mi, legnagyobb örömünkre). Viszont, amikor végre bejutottunk a doktornénihez, olyan jó gyereknek mutattad magad, hogy agyon dicsértek Téged (nem hiába mondta Apa már egész kis korodban, hogy a külső PR-od nagyon jó;-)). Megszereztük az igazolást, kaptunk pneumo receptet, amit majd november 17.-én kapsz meg.

A hétvégénk nem volt túl eseménydús, Apa nagyon meg volt fázva, és emiatt morcos volt. Te sem könnyítetted meg a helyzetét (no meg az enyémet sem), mert napok óta esténként újra hiszti van ha beteszünk az ágyadba, illetve éjszakánként, hajnaltájban is sírsz. Ráadásul ma fél hat körül keltél és nem is aludtál vissza. Nem tudom mi lehet az oka a sírásnak, már többször csináltál ilyet, úgyhogy reménykedünk, ennek is vége egyszer.

Holnap nagy nap lesz, kezdjük a bölcsit! Remélem jól fogod magad érezni. Igazság szerint csak az alvástól félek, attól viszont nagyon. A tervek szerint jövő hét kedden aludnál ott először. Nekem viszont jövő hét szerdán már dolgoznom kell, úgyhogy majd ki kell találnunk hogy tudjuk megoldani a felügyeletedet, ha mégsem jönne be az ott alvás. Azon a héten még nem is lesz különösebb gond, mert Mama délelőttös, 2-kor el tud hozni, ha előbb kéne, akkor addig Apa be tud segíteni. De hogy utána mi lesz? No de ne szaladjunk ennyire előre...

Csigusz az új jövevény

Tegnap, egy számunkra ismeretlen kisfiútól, Kristóftól kaptál egy óriás achát csigát. Eredetileg úgy volt, hogy bébit kapsz, de végül egy kifejlett példányt adott. Hatalmas háza van, jelenleg egy nagy dunsztos üvegben lakik, de majd csinálunk neki új "lakást" egy akváriumban. Spongyabob után szabadon Csigusznak neveztük el őt. Még nem találtam neki állandó helyet, úgyhogy az íróasztalon van. Olyan aranyos, ahogy naponta többször is leülsz a székre és nézegeted. Ma együtt meg is etettük Csiguszt uborkával és salátával.

És íme a képek Csiguszról:

Kenyérsütés

Ma, hosszú idő után újra elővettem a kenyérsütő gépet és sütöttem sajtos kenyeret. Felfigyeltél már az elején, a keverésnél a gép hangjára, ezért felraktalak a pultra és onnan figyelted mit csinál éppen a gép. Ez a kenyér úgy készül, hogy beleteszem az elején a hozzávalókat, kivéve a kockázott sajtot, amit csak a rövid dagasztások után kell beleszórni. Mikor megláttad, ezt mondtad:

- Ott a sajt. Bucika megeszi sajt.
- Ne edd meg Bucika, azt beletesszük a kenyérbe, majd ha csipogni kezd.
- Bucika beletesz.

Így sütünk mi;-)

Már csak néhány nap...

... és beindul az igazi élet. Tegnap kaptam állást, úgyhogy október 1.-től én is újra dolgozni fogok. Remélem sikerül majd a beszoktatás, és tudom tartani magam ehhez az időponthoz. Ami jó, hogy dolgozhatok 6 órában, így egy kicsit többet lehetünk majd együtt.

A héten még el kell intéznünk a doktornéninél a bölcsis papírokat. Majd kiderítem mikor is mehetünk.

Ma délután pedig jön keresztmami és Botond. Azt hiszem ez az utolsó ilyen kis találkánk:-(

Itt van az ősz, itt van újra

Hirtelen beköszöntött az ősz. Nem, nem az a kellemes enyhe idő, amiben még szívesen sétálgat az ember, hanem barátságtalan és hűvös idő lett. Mindezt úgy, hogy pénteken még ujjatlan fölsőben járkáltunk, tegnap már hosszú ujjúban, ma meg a hosszú ujjú fölé már kardigánt is kellett húzni. És holnap még hidegebb lesz! Ráadásul az eső is esik mindemellé. Remélem ez csak átmeneti, nagyon durva, hogy egy hét alatt közel 38 fokról 12 fokra csökken a hőmérséklet. Azért bízzunk benne, hogy lesz még olyan idő, hogy nem lesz szükség a nagykabátra.

Hogy a mai napról is írjak. Éviéknél voltunk délután, ahol Hunort felköszöntöttük. Mi felnőttek trécseltünk, amíg Ti játszottatok. Jópofa, hogy Hunort, aki 4 és fél hónappal idősebb nálad, utánozod. Ha bebújik a függöny mögé Te is mész, ha lehasal a földre, Te is lefekszel. Sajnos azonban a durvaságod vele szemben is előjön időnként.

Az elveszett távirányító esete

Pénteken eljött hozzánk Keresztmami és Botond. Jó kis napot töltöttünk együtt, Ti is jót játszottatok. Olyannyira, hogy este vettük észre Apával, hogy a dvd távirányítója eltűnt. Már akkor este keresni kezdtük, sikertelenül. Aztán tegnap végigtúrtuk az egész szobát, minden lehetséges zeg-zugot, a mosógépet, a szennyestartót, a szemetest, sőt Apa még a számítógépet is szétszerelte, hátha oda dobtátok be. Mindent többször is átnéztünk, de semmi... Ma kezdtük újra. Ágyat kihúztuk, szekrények alá benéztünk, míg végül a bárszekrény alatti részben, a mappák és újságok között egy kis fényre lettem figyelmes. Szerencsére olyanok voltak a fényviszonyok, hogy a távirányító lámpájáról visszaverte a fényt és így megtaláltam;-)
Remélem egyszer előkerül a kedvenc sótartóm is, amit másfél hónapja nem találunk.

Felgyorsultak az események

Tegnap bementünk a bölcsibe, valóban szeptember 22.-én kell kezdenünk. Megbeszéltük Ági nénivel, hogy mit kell vinnünk az első napon. Ahogy beléptünk, Te elrohantál a kedvenc kis pedálos autódhoz. Közben a szememmel Mátét kerestem, aki tegnap már reggeltől ebédig ott maradt a bölcsiben. Meg is találtam, pont Neked magyarázott egy mászókán állva. A megbeszélés után megpróbáltak haza ráncigálni, akkor épp építeni akartál a kisasztalon, majd amikor elhoztalak onnan, be akartál mászni a homokozóba. Ahogy indultunk kifelé Máté pont észre vett minket, és kiabált nekem, hogy -Timi, de nem mertem odamenni hozzá, nehogy sírjon, hogy ott marad, ezért gyorsan beszaladtam Veled az ajtón. Szegényt láttam, hogy jött oda az ajtóhoz, de szerencsére nem sírt, csak lesett befelé. Aztán jött egy gondozónéni és elvitte.
Ezután kimentünk a játszótérre, ahol legnagyobb bánatodra egyedül voltál. Timiék nem jöttek, Bálint már bölcsiben. Homokoztunk együtt és Te időnként kiálltál az út közepére kiabálva: -Hahó Timi, gyere! De sajnos nem jöttek.
A tegnapi nap egyébként elég zűrös volt, nem tudom mi volt, talán front, de egész nap meg voltál zizzenve. Már reggel összekaptunk, mert folyamatosan azt csináltad amit nem lehet. Aztán a játszón végignyaltad az összes kukát, utána belefeküdtél a homokba és ott kúsztál (ilyet még soha nem csináltál), hazafelé az összes kupakot összeszedted, felvetted az eldobott sörösdobozokat, és a lábtörlőrácsokból szeretted volna kipiszkálni a csikkeket. Ebédre semmit nem ettél, amin meg is lepődtem. Alvás után folytatódott tovább az őrület. Ezerszer elmondtam, hogy sírás lesz a jókedv vége, ami be is jött. Apa íróasztalához tartozó görgős széket szeretted volna kihúzni, ami nem mozdult meg, ellenben hátradőlt, így Te hanyatt zuhantál a szék meg Rád esett:-( Volt nagy sírás-rívás, kb. 1 percig, aztán folytatódott tovább minden. Szerencsére ennek a napnak is vége lett;-)

Ma ügyeket intézünk, le kell mondanunk a GYED-et, úgyhogy megyünk az OEP-hez. GYES-t is kéne igényelni, de ott biztos kismillióan vannak, úgyhogy szerintem ezt postán intézzük. Ahogy tapasztaltam az ottani ügyintézési határidőket, azt hiszem idén már nem várhatunk pénzt belőle.

Derült égből villámcsapás

Ez jellemző a mai napra.
Mamát bekísértük az oviba, amikor a bölcsis Marika nénivel összefutva üdvözölt Téged (-Szia Migyerekünk). Kérdezte, hogy megyünk-e hétfőn bölcsibe, mire én meglepődve válaszoltam, hogy mi csak október közepén kezdünk. Csodálkozott miért olyan későn. Mondtam, hogy azért, mert a többieknek sürgős volt, mi pedig ráérünk;-) Kicsit később kaptam egy infót, hogy állítólag szeptember végéig be kell szoktatniuk minden gyerkőcöt. Felhívtam Mamát is, hogy elújságoljam a hírt, mire közölte, már őt is hívták a bölcsiből, hogy jövő hét utáni hétfőn kezdhetünk. Olyan hirtelen jött, nem is tudom örüljek, vagy sirjak. Minden esetre holnap bemegyünk, és megbeszéljük a dolgokat.
Mellesleg meglessük Mátét is, aki már két napja bölcsis;-)

Ikeás minitali

Tegnap iszonyú rossz időre ébredtünk. Szakadt az eső és jóval hűvösebb volt, mint vasárnap. A zuhi ellenére elindultunk az Ikeás babatalálkozóra. A 32-es busz szokás szerint kimaradt, vagy késett, de legalább 20 percet vártunk rá, amíg én jól eláztam. Szerencsére téged megvédett az esőkabát.

Mire odaértünk már ott volt Ági-Stefi, Adri-Vivi, Andi-Norbi. Majd később csatlakozott hozzánk Gabi Botonddal, és Bea Krisztiánnal. Elég rég találkoztunk már a fórumos babákkal, azt hiszem talán áprilisban. Jó volt látni mennyit változtak ez alatt a néhány hónap alatt. Októberben nagy babatalálkozóra készülünk, még több babával, kíváncsi vagyok rájuk. Valószínűleg ez volt az utolsó ilyen délelőtti találkánk, mert lassan mindenki bölcsibe megy:-(
Az Ikeás ebéd után, ahol egyébként nagyon ügyesen ettél egyedül, még körbenéztünk az áruházban, majd elindultunk haza. Természetesen a buszon elaludtál, így a megállótól hazáig cipelhettelek. Nem volt könnyű munka. De legalább a nap kisütött újra;-)

Vivi, Krisz, Botond, Stefi:


Stefi, Bánk, Norbi, Stefi:

Mivel én szokás szerint nem vittem fényképezőt, a képeket Adritól "loptam".

Indián nyár

Az elmúlt héten, főleg hét végén visszatért a nyár. Hőségrekordok dőltek meg, 35 fok fölött volt a hőmérséklet. Ki akartuk használni a jó időt, így szombatra beterveztünk egy - valószínűleg idén az utolsó - horgászatot, természetesen Bánkon. Azért szeretek ide járni, mert itt el tudjuk foglalni magunkat. Mondjuk ősszel kevésbé, de nyáron mindenképp. Érdekes, hogy évek óta járunk Bánkra, de én még sosem fürödtem a tóban.

Szombaton viszonylag korán indultunk, és a helyi kisboltban a szokásos bevásárlás után (finom szalonna és kolbász félék, füstöltáruk, bab;-) ), elfoglaltunk egy stéget. Persze Te rögtön tépted le a pelusodat -Pancsi, pancsi, kiáltásokkal. Nagyon örültem, mert Gabiék telefonáltak 10 körül, hogy ők is lejönnek. Fél 12 körül értek oda, és velük, Viktorral és Karolinával átmentünk a szemközti strandra. Először pancsiztunk egyet, bár a víz nem volt túl meleg. Mivel itt elég mély, nem tudtál csak kézben pancsolni, de így is élvezted. Ebéd után Keresztapu kibérelt egy csúszdás vízibiciklit, ezzel mentünk egy jóóóóó nagy kört. Fecó és Karolina csúszdázott is, persze Te ezt is rögtön ki akartad próbálni. Végül kijjebb mentünk, ahol le mertünk csúsztatni, és Viktor elkapott Téged. Ezután alvás következett, a babakocsiban tologatva egész hamar elszundítottál. Sajnos Botond nem aludt el. Igaz, Te sem szundiztál csak egy órát maximum, és elég nyűgösen ébredtél. Délután még fürödtünk egyet a tóban, aztán egy vacsi után indultunk haza. 8 körül elaludtál a kocsiban, és úgy beájultál, hogy itthon sem ébredtél fel, úgyhogy életedben először fürdés nélkül fektettünk le (amitől én éreztem rosszul magam, mert iszonyú izzadt voltál, és tisztább gyereket is látott már a világ;-) ) Azt hittük hajnalok hajnalán kelsz majd, mert máskor fél 10 körül fekszel le, de reggel fél 8-ig húztad a lóbőrt.
Így búcsúztattuk a nyarat... Ja, és persze halat nem fogtunk.

Ez egy tavalyi kép, Mama és Papa horgászik a Bánki tónál.