Tegnap leutaztunk Szombathelyre, ahol a szakdolgozatomat kellett megvédeni. Mivel reggel 8-ra oda kellett érnem, ezért egy éjszakát ott töltöttünk. Lefelé úton a kocsiban szundiztál egyet. Az út végét viszont már elég nehezen viselted. 7 óra után értünk oda. Sétáltunk egyet, majd visszamentünk a szállásra ahol megvacsiztál és pancsiztunk. Szokás szerint pizsamaosztás után beraktalak az ágyikódba, de eszed ágában nem volt elaludni. 11-ig szenvedtünk, akkor végül bealudtál. Én még tanultam kicsit, majd mikor lekapcsoltam a lámpát és végre aludhattam volna, elkezdtél ordítani. Kivettelek és beraktalak az ágyunkba, úgyhogy ott aludtál. Gyakorlatilag mindketten csak szenvedtünk egész éjjel. De a legkellemetlenebb az volt, hogy fél 5-kor ébresztőt fújtál. Persze onnantól már nem bírtál magaddal, kiabálás, rosszalkodás. Gondolom a többi lakó örült nekünk. A rosszalkodás eredményeként először egy székről zúgtál le, majd egy óvatlan pillanatban kihasználva az alkalmat, hogy egy fél percre nem nézünk Rád, beslisszoltál a fürdőbe, ahol a vizes kövön hanyatt vágódtál. Szerencsére nem lett komolyabb bajod. Ezek után én elmentem a suliba, Te meg Apával sétáltál.
A védésem sikerült, igaz rosszabb lett mint reméltem, hármast kaptam. Dél után valamivel indultunk haza és Te végigaludtad az egész utat.Köszönöm Neked is és Apának is a sok türelmet és a nélkülözést! Már nincs sok hátra.
Így foglaltunk le utazás közben:
És a mai napi jó hír! Keresztapuéknak sikerült szállást foglalniuk Horvátországba, ezen belül is Stara Baskaba, úgyhogy augusztus 9.-től 18.-ig NYARALUNK!!!
