Néhány napja - most már mondhatom rendszeresen - , sírva ébredsz éjszaka. Szerencsés esetben ez csak egy alkalommal fordul elő, de van, hogy kétszer is felkelsz. Ilyenkor ha bemegyünk Hozzád, már ott állsz az ágyadban, előkészítve a kis csomagod (alvósállatok), amiket hozol át a mi ágyunkba. Ilyekor odabújsz, simizel minket, és van amikor kacarászol is (persze ezt annyira nem értékeljük az éjszaka közepén). Kicsit örülünk is ilyenkor, mert jó érzés ha velünk vagy. De azért bízunk benne, hogy nem lesz rendszer belőle. És hogy mindez minek köszönhető? Sajnos nem tudjuk. Gyanakodtunk a fogacskáidra, tegnap próbáltam megtapogatni és kettő biztosan bújik kifelé, de lehet, hogy három is. Este Apa adott Neked Nurofent, hogy csillapítsa a fájdalmad, de a szokásos időben így is ébresztőt fújtál. Fél kettő körül visszaraktunk az ágyikódba, és reggel egész sokáig, 7-ig tudtunk szundizni.
