A deszka

Fogalmam nincs honnan jön az ötlet, de már jó rég óta mondogatod, hogy szeretnél egy gördeszkát. Úgy emlékeztem, hogy a pincében van egy elfekvőben, de tévedtem. Viszont az egyik áruházban láttam mini gördeszkát, és most hétvégén arra jártunk, levettük a polcról, hogy ki tudd próbálni. Nagyon örültél neki, úgyhogy meg is kaptad. Az első próba után -1 nadrágnál tartunk:-)

Egy kis betegség

Egy szavam nem lehet, mert elég jól bírtad... Múlt hét szerdán viszont már elvittelek a doktornénihez. Már több, mint 3 hete folyt az orrod, illetve iszonyú sűrű váladékot szívtunk ki belőle, majd csúnya köhögés is társult mindehhez. Persze kaptad a már bevált homeos szereket, de javulni nem javult a dolog, sőt egy kicsit romlott is.
Végül szerdán az orrszívás után hányni kezdtél, úgyhogy mentünk is az orvoshoz. Mondta, hogy szerencsére nem tűnik vészesnek, de már olyan régóta húzódik a dolog, hogy antibiotikumot adott. Három napig kellett szedned, de már az első nap után lényegesen jobb volt a helyzet. Szerencsére most úgy tűnik, hogy sikerült kilábalni a dologból (kopp-kopp). Amit nagyon sajnálok, hogy az úszást is mellőzzük már majd négy hete:-(

Húsvét

Idén április 4-5. napjára esett Húsvét. Én már péntek este feltettem a tonnányi sonkát és tojást főzni, és elkészítettem az immár hagyományos sárga túrót. Kalácsot idén Mama sütött, így én kihagytam. A sonkaléből sonkalevest készítettem, amit nagyon szeretek, jó kis savanykás leves.
Szombaton jöttek át Mamáék, Karolina és Viktor. Kaptál egy csomó ajándékot, festhető nyuszit, kindertojásokat, tojás és nyuszicsokit, és flat labdát.







Másnap, vasárnap Gabi keresztmamiékkal bábszínházba mentünk, a Marcipán cicát néztük meg. Botondnak is és Neked is nagyon tetszett, azóta is napi szinten néznünk kell a youtube-on. "Szerencsémre" kifogtam egy anyukát a kedvenc típusomból, aki az egész előadást végigkommentálta az amúgy nem kicsi (és valószínűleg nem is hülye) gyerekének. Mindezt affektálós cérnahangon és persze hangosan. -Nézd kicsim, ott jönnek a halacskák, jaj de szépen csillognak, ugye?, vagy (a színészek kérdezték, hogy milyen állatok élnek a tengerben, mire a kislány bekiabálta, hogy viziló, erre anyuka: -A viziló a folyókban él, (majd innen ismét nyávogós hangon) de nagyon ügyes vagy kicsim. (Tudom, antiszociális vagyok, de mostanában lépten-nyomon ilyen gügyögős anyukákba botlom.)
Mivel a család már reggel elutazott Bánkra horgászni, megbeszéltük, hogy mi ketten busszal utánuk megyünk. Persze ez sem volt kalandoktól mentes. Az utazás előtt még fel kellett ugrani Mamáékhoz Hubi kutyát sétáltatni. Ezért úgy döntöttem nem szállunk földalattira, és arról metróra, hanem gyorsabb, ha kisétálunk a Combinohoz, onnan egy megálló a Nyugati, majd két megálló metróval. Felszálltunk a villamosra, majd bemondták, hogy áramszünet van. Visszafelé nem akartam menni, így lesétáltunk a metróig. Gyorsan megsétáltattuk Hubit, majd vissza a metróhoz, ami persze elment az orrunk előtt és mivel ünnepnap volt, majd 10 percet kellett várni rá. Megbeszéltük, hogy ha kinyílik a metróajtó, akkor futás van a buszpályaudvarig. Szerencsénk volt... a busz 14.35-kor indult, mi 14.32-kor értünk a jegypénztárhoz. Rétságig utaztunk, ott Apa felszedett minket, így Bánkra már kocsival mentünk. Az indulás után nem telt bele öt perc, már szundítottál is, úgyhogy még a pihi sem maradt el.
Amikor Bánkra érkeztünk, Te egyből játszótérre akartál menni. Gyorsan átöltöztem, addig Viktorral és Karolinával elindultatok sétálni. Csatlakoztam hozzátok, mentünk egy jó nagy kört, ismét kinéztünk néhány nyaralót:-)
Most még halat is fogtak Apáék, úgyhogy a horgászatnak is volt értelme.
Hétfőn sajnos elég esős idő volt, így egy autós kirándulást tettünk Kétbodonyba, ahol szintén kinéztem egy-két jó telket még internetről:-) Délután még Apával kimentetek Nagyapádhoz, amíg én próbáltam kicsit rendet tenni a lakásban.