2008. 10. 21.

Gyógyultan, de hisztisen

Ma vitt vissza Apa a doktornénihez, még picit pirosnak találta a torkodat, de szerencsére úgy néz ki rendbe jöttél. Viszont olyan hisztis vagy mostanában, hogy csak na... Mióta beteg vagy, Apa délutánonként jár be dolgozni, így ketten vagyunk. És én akármit csinálok Neked semmi nem jó. Kitalálsz valamit, én persze ugrok, de aztán mégsem jó. Így viszont úgy érzem az egész délután egy végeláthatatlan hiszti és harc, ami nagyon kimerítő. Remélem változni fog és persze pozitív irányba a dolog.
Az éjszakát továbbra is közöttünk töltöd, illetve jó esetben közöttünk, rosszabb esetben csak velem, mert Apának múlt éjszaka elege lett abból, hogy még álmodban is toporzékolsz és rugdosol, így végül a nappaliban kötött ki.
Holnap reggel megyünk át Mamához, és Viktor fog Rád vigyázni. Csütörtökön pedig elutazunk Bánkra, remélhetőleg tudunk kicsit pihenni. Jövő héttől pedig ismét visszaáll minden a régi kerékvágásba.