Úgy látszik minél közelebb a tavasz, annál inkább bekeményít a tél. Éjszaka annyi hó esett, hogy reggel úgy döntöttem, szánkóval viszlek bölcsibe. Ezt el is újságoltam Neked, de a nagy öröm helyett hisztizni kezdtél. Persze nem a szánkózással volt gond, hanem a bölcsivel. Nekivágtunk a nagy útnak, azonban arra nem gondoltam, hogy hóesésben nem biztos, hogy túl jó szánkózni. Egész úton összehúzott szemekkel, lehajtott fejjel ültél a szánkóban. Később odadtam az ernyőmet, de úgy se volt jó. Bár amikor rákérdeztem, hogy nem jó a szánkózás, rávágtad (persze változatlan ábrázattal), hogy de.
Szerencsére délután is tudtunk még egy kicsit szánkózni, akkor azért már jobban élvezted. Hógolyóztunk is, megdobáltuk Mamát, Papát, egymást és persze a kutyákat. Nagyokat nevettél azon, hogy Hubi ette a havat.
Ilyen volt reggel a táj:
Ilyen pofid volt szánkózás közben:
Ernyővel próbálkozunk:
Szerencsére délután is tudtunk még egy kicsit szánkózni, akkor azért már jobban élvezted. Hógolyóztunk is, megdobáltuk Mamát, Papát, egymást és persze a kutyákat. Nagyokat nevettél azon, hogy Hubi ette a havat.
Ilyen volt reggel a táj:
Ilyen pofid volt szánkózás közben:
Ernyővel próbálkozunk:
2 megjegyzés:
Hát TIMCSI!!! Bravúros egy anyuka vagy! Igyekszel haladni, no és közben lekapni a hóesésben Bánk pozisöneit! :) nagyon jót nevettem.
Jól el is késtünk;-)
Megjegyzés küldése